2010. március 2., kedd

utolsó vonat

úton az ágyamhoz
az utolsó vonattal
szívom a cigarettát,
rágom a füst ízét

az arcok tompa tamponok
szívják az estét

megrepedt az aszfalt
rekedt hangok köpik rá
az aznapot

a hányás szétterült, csillog
mit a lámpa fénye az úton

hányás csillagok fénylenek a földön
itt lent
nekünk csak féligemésztett
sérgarépagalaxisok jutnak

csillagködöket ugrok át a Földön

aztán a vonat rángat, cibál az ágyhoz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése