Egy:
A konyhában vagyok, főzök valamit. Hallom, hogy megjön, csapódik az ajtó, - Na megjöttem - kiabál az előszobából vidáman. Nagyon örülök neki. Bejön a konyhába, a táskáját lerakja a székre és vidáman mesél: A T. Gabiék most vettek új TV-t pedig a Tescoban most akciós és ezért most tök ideges.
- Tényleg? Kérsz vacsorát? - kérdezem. Rám néz, és örül. Én is.
- Igen, de nem most, mert meg akarom nézni a Csillag szülteik-et a TV-ben. És bemegy a szobába.
Kettő:
Megyek hazafelé, fülemben a telefon fülhallgatója, zenét hallgatok. Egyszer csak hallom, hogy a mama beszél benne, mesél valamit. Én hívtam, vagy ő? Nem tudom. Nagyon messziről szaggatottan hallom csak. Hogy mit mondott, arra nem emlékszem.
Három:
Elköltöztem egy másik lakásba a lakótelepen. Szürke lerakott környezet, régi kopott poros bútorok, a falon foszladozó házgyári tapéta. Rossz világítás, lógó villanykörték.
Egy öreg ember lakott itt, aki meghalt. A hozzátartozói adták ki a lakást.
Este van, sötétedik.
Egyszer csak elered odakint esni az eső. Ekkor észreveszem, hogy a plafonon hatalmas repedések vannak, onnan ömlik be az eső a szobába. Három hasadék, két kicsi egy nagy.
Alattuk a földön mindenféle pléh edények, tartályok, abba folyik a víz. Valaki odakészítette őket. Kétségbeesek, most mi lesz, itt kell élnem?
Hordom ki a vizet a fürdőszobába, öntöm az edényekből a kádba.
Lassan eláll az eső, a víz sem folyik már, csak csöpög.
Később emberek jönnek, valamilyen kábelt vagy liftet szerelni. Nem örülök nekik.
Egy:
Nem emlékszem rá, pedig fontos volt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése