2009. november 2., hétfő

Álom

Az utóbbi időben gyakran érzem úgy magam, mintha álmodnék. Illuzórikus minden. Reggel, ébredés után visszaemlékszem az előző nap eseményeire és csodálkozom, ez tényleg igaz?

Az egyik lány -akit régóta ismerek, és szeretek - elmondta, hogy beleszeretett egy nőbe. Na ő lett volna az utolsó, akiről ezt el tudtam volna képzelni. Eddig kiegyensúlyozott kapcsolatban élt, amit meg is szeretne tartani,de úgy érzi ez nem elég. Féltem. Nehéz elfogadnom legbelül. Talán magamat sem fogadom el.

A munkahelyen előmenetel, feladatok, kinevezések. Megy a harc. Egyrészt nincs erre szükségem, másrészt nem tehetem meg, hogy nem veszek részt bennük. Igyekszem arra figyelni, hogy ne bántsak meg másokat. Bár rá kellett jönnöm, hogy a kollégáim is egészségesen önző, sértett és gyakran rosszindulatú emberek.

Na hát majd én is az leszek, gondoltam, de nem megy annyira mint szeretném. Marad ez az álomszerű lebegés, amivel végigsiklok az utóbbi (hó)napokon.

Egyébként csönd van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése