2009. szeptember 10., csütörtök

Indulat

Fájdalom szülte félelem támad,
S nem dobog többet az emberi szív.

Állati véna, most pattan idegtől,
Menteni mindent még mi maradt.

Gondolat nincsen, már csak az érzés
Az, ami húzza, tépi magát.

S por ülepedvén látja az elme
Bár ez a szív sok jót is adott,

Az, Istenek háza, hol fél csak az ember,
Ki menekülvén az ész-be szalad.

Hogyha az érzelem gáttalan árad
S indulat pusztít vak harapásként.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése