Jégcsapok lógnak az eresz alól.
Csönd van.
Csak a vaspántok nyikorognak néha.
A szürkeségbe kiáltok, és figyelem
ahogy valahol messze,
fémes, hideg hangon hallgat,
és kővé változik
a nyershús ízű reggel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
de jó, hogy írsz !!!
VálaszTörlés