2010. február 23., kedd

Születés

Nem születtem meg.
Még mindig nem.
Csak a testem.
Gondolatcsomóként
várok a koponyámban.
Ott kuporgok.

Mögöttem az ajtó,
amin belöktek,
vagy átcibáltak
az anyám hasát metélő
orvosok.

Harmincöt éve várom,
hátha kinyílik újra.
Mert akarnék visszafutni a
megnemtörtént múltba.

Pedig tudom,
menni kéne élni.

Birtokba venni a testet
és a teret,
amiért nem küzdöttem meg,
amiért ennyit kellett félni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése